Nos, kedves olvasóim, lassan elvonul az Ünnep. Lassan az utolsó vendégek is hazamennek, és lassan visszazökkenünk a munkás hétköznapokba.
Beszéljünk az órákról!
Szeretem az órákat, és régóta készítek saját tervezésű órákat. Nagyon sokat dolgoztam az óra terveken is, hogy számomra tökéletesek legyenek. A méretük, a formájuk, az összhatás....
Számomra nagyon fontos, hogy a számlap üres legyen, ne legyen benne minta, és a számok jól felismerhetők legyenek. Vagyis azt szeretem, ha egy órán látom, hogy mennyi az idő :-))) Ez talán mókásan hangzik, de az utóbbi időben nagy divat lett az a megoldás, amikor a számlap tele van mintával, csak éppen számok nincsenek rajta....és van két mutató, ami körbe-körbe jár. :-))) Igen mutatós, csak éppen azt nem lehet tudni, mennyi az idő.
Ugyanakkor jobban szeretem a talpas asztali órákat, kandalló órákat, mint a fali órát. Egy ilyen darabot mindenki el tud helyezni valahol az otthonában, míg egy fali órát én magam sem tudnék....
Mint minden alkotásomnak, az óráimnak is története van. Az egyik órát pl. a nyugdíjba vonuló gyerekorvosunk kapta. A másikat a nagyi doktorbácsijának terveztem, ún. hála-óra. A harmadikat a hugomnak szántam, a negyediket pedig a logopédusnak, aki 4 év kemény munkájával tanította meg a kicsinyeimet beszélni :-))) Persze, mindenki személyre szabott órát kapott.
És akkor most mutatok néhányat, de nem a fenti sorrendben :
2010. április 5., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése