.....és kapni is :-)) De én erre csak nemrég jöttem rá. Mindig is nagyon szerettem adni, és azt gondoltam, nincs is nagyobb öröm annál, mint látni a boldog arcokat, hogy mennyire örülnek neki. Aztán egy ideje, különösen mióta nagyon sok kedves ismerőst szereztem a neten a blogolásnak köszönhetően, megéreztem az ízét annak is, hogy milyen jó kapni. Milyen nagy izgalommal bontja ki az ember a csomagot, milyen nagy örömet jelent az, hogy valaki gondolt rá, és örömet akart szerezni neki. Nagyszerű érzés. A héten két ajándékot is kaptam. Az egyiket Szegusztól, akinek a játékán nyertem!!!! Egy nagyon szép táskát, bevásárló szatyrot. De figyeljétek a különleges fül megoldást, és azokat a textil virágokat!!! Gyönyörűek, és ilyen egész biztosan nincs másnak! ( vagy van? :-)))) Köszönöm Szegusz!!!
A másik ajándékot pedig nem is nyertem, csak úgy kaptam. Mert játszottam. Hűűűűű, ez aztán a nagylelkűség! Egy csodaszép horgolt terítőt küldött nekem Petitange. Nagyon-nagyon örültem neki, mert egyrészt imádom a terítőket, másrészt pedig a formája, a mintája teljesen az én ízlésem, úgyhogy telitalálat volt! Köszönöm Kinga itt is! És hogy van-e helye?? Hogyne! Azonnal tudtam, hogy a zongorára kerül! Meg is mutatom!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nagyon szívesen! Tényleg nincs belőle másik. :)
VálaszTörlésSzuper helye lett! Igazán nagyon szépen mutat! :)
VálaszTörlésHihetetlen egyébként, hogy mennyire jó érzés adni! Kis gyerkőceimmel úgy készítettük össze a kis csomagocskáitokat, mintha legalábbis mi kapnánk. Nem is, még annál is jobb volt! :))